10 kérdés - 10 válasz

1.       Honnan lehet tudni, ha nagy a lavinaveszély a hegyen?

Ha a lavinaveszélyről beszélünk, ez lehet egy adott területre vonatkozó általános veszélyszint, és lehet az abban a pillanatban az adott hegyoldalra vonatkozó kockázati tényező. Az általános lavinaveszélyről könnyen tájékozódhatunk az avalanches.org naprakész oldalán (Európa tekintetében). Az adott lejtő veszélyességének megállapítása viszont nagy gyakorlatot vagy egy kitűnően felkészült túravezetőt igényel. A Mountex Adventure sítúráin és tanfolyamain mindkettő elérhető: adventure.montex.hu.

2.       Sítúrázóknak kell-e fizetni a sípálya használatáért?

Van, ahol nem kell fizetni és szabad pálya-sítúrázni (persze a szabályok betartásával), van ahol fizetős a pálya használata, és van, ahol tiltják a sítúrázást. De a sítúrázás nem is a felvonók közé való sport. A kaland a sípályákon túl kezdődik! J

3.       Más sportágakhoz képest mennyire veszélyes a sítúrázás?

Főként rajtunk múlik. Azon, hogy mire vállalkozunk és mennyire felkészülten. Avagy kerékpározni is lehet a homokozó körül, vagy akár szakadékokat átugratva is száguldozhatunk lefele egy sziklás hegyoldalon…  nehéz lenne egy kalap alá venni a kettőt. Ami viszont biztosan kijelenthető, hogy felkészülten akkora kalandhoz, olyan szépségekhez, olyan egészséges testmozgáshoz és akkora szabadság-élményhez juthatunk, amit más sportok aligha képesek megadni!

4.       Hogyan öltözzünk fel túrasízéshez?  

Minden túrára, de különösen a sítúrára igaz, hogy mindenképpen rétegesen öltözködjünk. Alulra kifejezetten sítúrákra fejlesztett nadrágot javaslok. Ez vékonyabb és sokkal szabadabb mozgást enged, mint a sínadrágok. Ha zordra fordul az idő, erre vegyük fel a víz- és szálálló héj-nadrágot, melynek egész oldala felnyitható, így akár a léceinken állva is felhúzhatjuk. Felsőtestünkre felfele menetelhez általában egy soft-shell pulcsit vagy dzsekit feszünk fel a testhezálló aláöltözetre.

A hátizsákban azonban mindig legyen ott egy száraz aláöltözet, egy-két melegebb réteg (pl. pehelykabát), a vastag síkesztyű, a pótsapka és a körsál vagy símaszk.

5.       Milyen felszerelést vigyünk magunkkal sítúrára?

Sítúra felszerelést. J Azaz direkt erre a célra fejlesztett lécet a megfelelő kötéssel és természetesen a fókaszőrrel (szőrmével), ami nélkül a felfele haladás roppant bajos lenne. A teleszkópos síbot is nagy segítség, hiszen felfele hosszabb, lesikláshoz pedig rövidebb bot az ideális. Természetesen sítúrázásra a sítúrabakancs az ideális, de egyszerűbb túrákra egy sima lesikló bakancs is megfelelhet – némi kompromisszumkészség birtokában. 20-35 literes hátizsákunkban feltétlenül legyen ott egy jó fejlámpa, izolációs fólia, tartalék étel-ital (nem alkohol!), meleg ruha, térkép, mobiltelefon, és ha nem a Pilisbe megyünk (tehát komolyabb hegyek közé), akkor a lavinaszondának és a lavinalapátnak is ott kell lennie a csomagban, csakúgy, mint egy bivakzsáknak. Ilyen esetekben mindenképp csatoljunk a testünkre lavina-jeladót is! Nem csak a mi életünket mentheti meg, de ennek segítségével leszünk képesek mi is segíteni másokon. Persze semmit sem érnek ezek az eszközök, ha nem tanuljuk meg helyes használatukat a megfelelő tanfolyamokon, a lavinaismereti- és sítúra táborokban: www. adventure.mountex.hu.

6.        A síkabátba beépített RECCO jeladó megbízható-e?

A RECCO rendszer ruházatba beépített része nem ad semmiféle jelet, csupán a kereső radar számára ver vissza erős jelzéseket. A RECCO-radar pedig egy viszonylag nagy készülék, csak a hegyimentők szoktak ilyesmit maguknál hordani (főleg helikopterrel), valamint a RECCO céggel leszerződött sípályák üzemeltetői rendelkeznek ezekkel a kereső berendezésekkel. Tehát főleg a pályákon és azok közvetlen közelében növeli meg az eltűnt személy megtalálásának valószínűségét. Mivel lavina esetén túl kevés a keresésre rendelkezésre álló idő ahhoz, hogy tétlenül a hegyimentőkre várjunk, kijelenthető, hogy sítúrázáskor – tehát távol a pályáktól – nem sokat ér. De még ha azonnal meg is találnak valakit a hó alatt a RECCO-radar vagy egy lavina-jeladó segítségével, nem lehet garanciánk arra, hogy élve úszta meg az eltemetett személy a több száz vagy ezer tonna hóval való ütközést… A lavinákat tehát mindenképp el kell kerülni!

7.       Milyen lavinajeladót érdemes választani?

Kellően korszerűt, lehetőleg 3 antennásat. Ezek az eszközök gyorsak és pontosak, rendkívül hatékonyak. Használatuk azonban mindenképp gyakorlatot igényel, és azt se felejtsük el, hogy semmilyen eszköz sem hárítja el a lavinákat, legfeljebb segíthet túlélni a balesetet. Mint ahogy az autókba sem a jogosítvány megszerzése helyett szerelik a biztonsági övet, ezek az eszközök is csak a megfelelő tudás birtokában növelik biztonságunkat. E tudás megszerzésére pedig Magyarországon a Mountex Adventure lavinaismereti táborai a legalkalmasabbak: adventure.mountex.hu.

8.       Melyek a legjobb túrasíléc márkák?

A jó sítúraléc nagyon könnyű, erős, megfelelő szélességű, alakú és rugalmasságú – és szép. J Ezeket a tulajdonságokat optimálisan ötvözni kész művészet melyre csak a legjobb speciális gyártók képesek. Közülük is kiemelkedik a német Dynafit, az olasz SkiTrab, és a svájci Movement.

9.       Hogyan lehet télen túlélni az éjszakát, ha nem jutunk le a hegyről?

Nehezen. A szabadban éjszakázás a hegyekben nyáron sem egyszerű, de a téli jóval hidegebb és jóval hosszabb éjjelek komoly feladat elé állítják még a felkészült hegymászókat is. Ezért minden sítúrára vigyünk magunkkal egy erős fényű és megbízható fejlámpát és persze térképet is. Ha ezek segítségével sem sikerül védett helyre jutnunk, akkor magunknak kell kialakítanunk valamilyen menedéket. Ez lehet a hátizsákban lapuló bivakzsák, általunk kivájt hóbarlang, természetes üreg, vagy fenyőágakból összehordott fészek-sátor. Bárhogy is alakul, egy „egyszerű” felfázással majdnem biztosan számolhatunk – ezért (is) érdemes megtanulni a tájékozódás, a túratervezés és a túlélés szabályait egy megfelelő színvonalú téli hegymászó tanfolyamon vagy egy sítúra táborban: adventure.mountex.hu.

10.   Mit jelent a bivakolás?

Bivakolás az, amikor szállás és sátor nélkül alszunk – vagy legalábbis valahogy átvészeljük az éjszakát a szabadban. Ez lehet előre eltervezett, vagy kényszerbivak is. Ilyen esetekre tervezték az úgynevezett bivakzsákot (lehet kétszemélyes is), melybe belebújva némi védelmet találhatunk a szél és a csapadék elől. Komolyabb sítúrákra tanácsos magunkkal vinni, hiszen sérülés esetén is jó szolgálatot tehet. De bivakolás az is, ha egy hóbarlangban vagy egy bivakfülkében töltjük az éjszakát.