A lavina nem játék!

Egyre többen gondolják úgy, hogy oktatósdit játszani jó dolog, sőt, még pénzt is lehet keresni közben.

Hegymászásba alig belekóstolt emberek adják el magukat profi hegymászóknak, mert elvégeztek egy-két tanfolyamot.

Villogó-pörgő képekkel kicifrázott honlapokat készítenek, hegymászómúltat gyártanak maguknak - de egy alpesi országban valószínűleg börtönben ülnének. "Zongoraleckét adok-veszek" mintára végzik szélhámos ténykedésüket.

Ez a szikla- és hegymászás bármely területén bűn, de egy alapfokú sziklamászó tanfolyamon még úgy-ahogy lehet hülyíteni a résztvevőket, ha nem ejtik le őket ott és akkor, fel sem fog tűnni a rosszul tanított technikák hada. Hiszen egy "oktató" (vagy mi) tanította meg...

A lavina azonban végképp nem játék!!!

Lavinaismeretet oktatónak 

• ismernie kell a hótakaró különböző formáit és azok fizikai tulajdonságait
• a mentés régi és modern eszközeit
• a mentés folyamatának gyakorlati részleteit
• a lavinaveszélyes tényezők együtthatásait
• a terep és a felszín tulajdonságait
• a meteorológiát
• a csoportok, túrázok reakcióit.

Tehát óriási a felelőssége, ami nem áll meg ott, hogy egy gyenge színvonalú, fél-információkat átadó műtanfolyamon életben maradnak a fizetővendégek.

Ennél sokkal fontosabb - bár sokkal nehezebben tetten érhető - a felelősség a tekintetben, hogy milyen útravalót kapnak túráikra/lesiklásaikra a tanfolyamot végzettek. Milyen helyzetekbe mennek bele később, mire bíztatják társaikat ("ő tudja, ő volt képzésen"), mit csinálnak rosszul majd a hatékony mentés helyett, ha arra kerül a sor...

Járjunk tehát utána, ki a valódi szakember!

Aki sítúra oktató, az egyben

• valóban tapasztalt hegymászó
• lavinaszakember
• kitűnő terepelemző
• jó terepsíző
• tehetséges és türelmes oktató

is egyben. De ha bármelyik hiányzik, nem más, mint szélhámos! (Ki ismert magára?)